Gazdasági alapvetés

A projekt véget ért, ebben a formában nincs folytatása. 

Az eddigiek további felhasználásra továbbra is használhatóak.

- - - - - - - - - - - - - - - - 

Gazdasági koncepció

Kezdjük a kiadásokkal (átmeneti időszak)

Rezsi: 70 000 Ft

Megbízott díjazása:                         130 000 Ft

Egyéb kiadásokra (ügyvéd, könyvelő stb.) 50 000 Ft

Összesen kell 250 000 Ft

Rezsi: kb. 70 000 havonta, amiben a könyvelés is benne van. Persze havonta változó, és folyton emelkedő, de aktuálisan ezzel kalkulálhatunk.

Megbízott díjazása: A feladat időigénye és szükséges szakértelem figyelembe vételével egy alsó kategóriás megbízási díj. A továbbiakban egy félállás hasonló nagyságrendű, viszont a működtetés már nem egy célfeladat és megbízás, hanem alkalmazást igényű munkáltatás. Kérdéses lehet, hogy egy félállású személy el tudja-e látni a rendes működtetéssel kapcsolatos teendőket. A rendes működés beálltával ez a tétel a leginkább átgondolandó. 

Egyéb kiadások: Kisebbek-nagyobbak, utóbbi időben el volt hanyagolva, de folyamatos működésnél megúszhatatlan. Karbantartás tartozik ide, pl. a bejárati ajtót (tokostól) érdemes lenne kicserélni már csak hőszigetelésileg, a konvektorok és egész fűtési rendszerünk már akár középtávon is felülvizsgálandó, ilyenek. Éves szinten 600 000 Ft az igényeinktől függően alul- vagy felül tervezett.

KIE bevételei (átmeneti időszak):

MKIE: 30 000 Ft

Kell még: 220 000 Ft

Összesen kell 250 000 Ft


MKIE: továbbra is várható, esetleg kérhetünk is némi emelést, de nagyságrendileg növelni nem kéne. Kb. 50 0000 Ft-ot még méltányosnak tekintek, ha jó kapcsolatunk lesz velük. Viszont cserébe elvárható az országos aktivitásunk növelése, akár az MKIE szervezetében is.

A Kell még-re ötletek:

Tagságtól: első körben erre érdemes támaszkodni, főleg a féléves próbaidő végéig, meg van némi tartalékunk is. Az elkötelezettséget is javítja, hátha az egyéb feladatvállalásokra is jó hat. Hosszabb távon valószínűleg csökken, bár siker esetén – az új belépő tehervállalók nagyobb és kilépők kisebb száma által – még növekedhet is.

Ezzel együtt ezt a havi bevételt hosszú távon nem merném feltételezni, illetve ha mégis meglesz a plusz bevételt fejlesztésre simán tudjuk fordítani.


Pályázatból: első körben erre nem kéne támaszkodni, főleg a féléves próbaidő végéig. Jó esetben nem is szorulunk erre rá.

A pályázat megírásával, adminisztrációjával és megvalósításával majd elszámolásával sok idő elmegy, ez nem tesz hozzá a programokhoz vagy működéshez. Valamint bizonytalan, általában csúsznak a határidők – pl. már rég megvalósítani kell mire esetleg átutalják a nyert összeget –, nem ritkán irreális elvárások vannak, amihez minimum túlozni kell, viszont ellenőrizhetik, ez által folyamatos a feszültség. Gyakran nem jelentős összegek és ráadásul azt nem akármire költhetjük, így trükközni is kell – akkor jó, ha tényleg arra és akkor van kiírva pályázat, amit csinálni is akarunk, de ez ritka.

Ezért a próba félév alatt nem szerencsés, a majd felálló új csapat egy csomó olyan kötelezettséggel és teherrel szembesülhet, ami elveszi a kedvüket és leköti energiáikat. Viszont ha az új csapat megalakult, kialakulnak a szerepkörök, ütőképesnek és hatékonynak tűnik a felállás, a pályázat praktikus lehet. Egy nagyobb feladat a csapatot is összehozza, alkalom új emberek bevonására, szélen levők középpontba kerülésére, közös felelősségvállalásra. Valamint más szervezetekkel, intézményekkel való együttműködésre is alkalom egy nagyobb, bonyolultabb pályázat, ami javíthat ismertségünkön, elfogadottsáunkon. Ehhez viszont stabil és ütőképes csapat kell.

Az egy%-ra a pályázatok elvei értelemszerűen igazak. Mivel megszűnésen dolgoztunk ezt leépítettük, pedig egész jó volt pár éve. Most az MKIE adószámát reklámozzuk. A tavaszi közgyűlésig nem nyúlnék hozzá, de ha megmaradunk és pezsgünk ismét lehet akár 1-200 000 Ft is ebből. 


Egyéb bevételek: első körben nem szerencsés erre támaszkodni, főleg a munkaágak kialakulása és stabilizálódása előtt. Jó esetben nem is szorulunk erre rá. Február-március után tűnik kivitelezhetőnek, már csak a járványhelyzet miatt is.

Leginkább az ingatlanunk hasznosítása, bizonyos időszakokban mások általi bérbeadása tűnik járhatónak. Azért is kell várni e téren a munkaágakra, hogy azért a saját programjaink prioritása megmaradjon, amit tudunk időben mi töltsünk ki és a maradék időt hasznosítsuk. Ehhez a házat rendbe kell tenni, ami rendrakást, kilomolást és esetleg szükséges eszközök beszerzését is jelenti. Távolabbi esetleges lehetőség és kérdés, hogy mely helységeinket adjuk ki használatra, esetleg valamennyire felszereljük-e – pl. stúdió félének, mozgásfejlesztési lehetőségekkel, alkotásra alkalmas eszközökkel stb. – ami által eleve szűrni tudjuk az igénybe vevők körét és esetleg magasabb árat kérhetünk.

Az ingatlanon osztozás rendszeres koordinációt, szerződéseket és egyebeket is jelent, számos nehézséggel de előnnyel is járhat, mindenképpen praktikus egy hosszú távú együttműködés valamilyen, talán elsősorban ifjúsági szervezettel. 

Egyes, leginkább alkotó jellegű munkaágak elő is állítanak alkotásokat, tárgyakat, amik szintén értékesíthetőek a későbbiekben. Akár valami vásár formájában, pénzért, de volt rá példa, hogy meggymag párnákat adtunk a Pedagógiai Szolgálatnak, és ennek volt (minimális) hír értéke. Mindenesetre az előállított „termékeinkből” anyagi vagy egyéb hasznunk lehet.

A nem materiális terméket előállító munkaágak, egyes foglalkozások közvetítése is járhat bevétellel, ha külső rendezvényekre vagy helyszínekre közvetítjük ki. Pl. egy Nyomkereső foglalkozás valami falunapon meg ilyenek. Beindulhatnak akár piacképes szolgáltatást nyújtó munkaágaink is.

Részvételi díjat is szedhetünk egyes programjainkon. Nekem kevésbé szimpatikus megoldás, de ha tudjuk ezt jól kommunikálni és a résztvevőkben nem keserűséget kelt, jó lehet. Vannak akik meg is kérdezik, hogy mibe kerül a részvételük valamilyen programon, természetesnek veszik és szívesen hozzá járulnak – talán leginkább azok, akik egyébként piaci alapon működő szolgáltatásokat és rendezvényeket is látogatnak. Illetve nagyobb rendezvényeken megemlíthető, hogy hozzá lehet járulni a költségekhez, egy valahol elhelyezett persellyel, ki mennyit gondol – ha már a program egy részét fedezi nyertünk.

Lehet még direkten kérni, megkeresni potenciális támogatókat. Ezt szintén az új csapat felállása és stabilizálódása utánra tenném. Egyrészt fel kell mutatni mire is kérünk, valamint hogy képesek és hajlandóak is vagyunk szolgáltatni, folytatni a munkát, amit értékesnek és hasznosnak tartunk, és vélhetőleg ők is így viszonyulnak hozzá. Ha már van referencia amire hivatkozhatunk az sokkal jobb, mintha valami ködös ígéretre kérnénk. Ha új dologra kérünk akkor is ott lehetnek az eddigiek a hátunk mögött, és igazolják, hogy tudjuk és akarjuk. Ezért én direkt adománykérést a stabil működés időszakára tennék legkorábban.

Kicsit más eset, ha nem teljesen kívülállókat szólítunk meg, hanem olyanokat akik szimpatizálnak velünk és ismernek is. Ez esetben a terveink előadása elég lehet ha egyébként is szurkolnak nekünk. Viszont itt is jobb, ha már konkrét tervekkel rendelkezünk, nem általánosságban kérünk. Ezt az új felállás és munkaágak kialakulása utánra tenném, az év elejére, mikor már pontosabban tudjuk mit akarunk és hogyan.


Konklúzió

A munkák beindulásával nőni fog a ráfordított idő, eszközök, rezsi és egyéb költségek. Hosszú távon mintegy 250 - 300 000 Ft bevétellel nagyjából fenntartható a működés, amire jöhetnek a pályázatos soron kívüli dolgok. Ez, ha nem is egyszerű de nem is irreális összeg. Legnagyobb falat az alkalmazott, ami tényleges munkaviszonynál ennél jelentősebb és az adminisztratív teendőket is rendesen megdobja, vagyis a munkája egy része pont a munkája miatt szükséges. Ez egy következő lépés lehet majd.


Nincsenek megjegyzések: